Társaságiadó-változások 2012.

Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és azzal összefüggő, egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A változások – javarészt – 2012. január 1-jétől lépnek hatályba. Jelen hírlevelünkben röviden tájékoztatjuk Önöket a társasági adót érintő, legfontosabb változásokról.

Adókulcs

2012-ben az adókulcs a pozitív adóalap 500 millió forintot meg nem haladó összegéig változatlanul 10 százalék, a felett pedig 19 százalék. Az adócsomag ugyanakkor hatályon kívül helyezte azt a korábbi rendelkezést, miszerint 2013-tól korlát nélkül lenne alkalmazandó a 10 százalékos adókulcs.

Elhatárolt veszteség

Jelentős mértékben módosul az elhatárolt veszteség szabálya. A korábbi adóévek elhatárolt vesztesége legfeljebb a felhasználása nélkül számított adóévi adóalap 50 százalékáig számolható el az adózás előtti eredmény csökkentéseként.

Emellett leszűkül az átalakulás útján átvett elhatárolt veszteség felhasználásának lehetősége, mivel a jogutód társaság csak a törvényben meghatározott feltételek teljesülése esetén jogosult az átvett elhatárolt veszteség felhasználására. Korlátokhoz kötik a veszteség felhasználását akkor is, ha az adózóban olyan tag, részvényes szerez közvetlen vagy közvetett többségi befolyást, aki/amely a befolyásszerzést megelőző két adóévben nem állt az adózóval, illetve annak jogelődjével kapcsolt vállalkozási viszonyban.

Bejelentett részesedés, bejelentett immateriális jószág

A módosítás következtében az adózó a jövőben a szerzést követő 60 napon belül jelentheti be az adóhatósághoz a részesedését. A törvény meghatározza azt is, hogy mit kell a szerzés időpontjának tekinteni.

A bejelentett részesedéshez hasonló jogintézmény jön létre a bejelentett immateriális jószág fogalmának bevezetésével. A jogdíjbevételre jogosító szellemi termék, vagyoni értékű jog szerzését szintén 60 napon belül lehet bejelenteni az adóhatóságnak. Abban az esetben, ha az adózó legalább egy évig az eszközei között tartja nyilván a bejelentett immateriális javakat, akkor az azok értékesítésével, kivezetésével realizált nyereséggel csökkentheti az adózás előtti eredményt, illetve veszteség esetén adózás előtti eredménynövelési kötelezettsége keletkezik.

Saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység

A törvény a joggyakorlat során kialakult álláspontnak megfelelően definiálja a saját tevékenységi körben végzett K+F tevékenység fogalmát:

• az adózó saját eszközeivel és alkalmazottaival a saját eredményére és kockázatára végzett K+F tevékenység, továbbá
• az a K+F tevékenység, amelyet az adózó a saját eszközeivel és alkalmazottaival más személy megrendelésére teljesít.

Saját tevékenységi körben végzett K+F közvetlen költségének minősül a kutatás-fejlesztési megállapodás alapján, közös kutatás-fejlesztési tevékenység keretében, egymás között megosztva végzett kutatás-fejlesztési tevékenység közvetlen költsége is.

Spekulatív ingatlanügyletek

A személyi jövedelemadóhoz hasonlóan a társasági adóban szintén szigorúbb szabályozás vonatkozik a termőföldből átminősített ingatlanhoz kapcsolódó profithoz. Az ilyen ingatlan értékesítése, vagy bármely módon történő kivezetéséből adódó elszámolt jövedelem azon részének kétszerese növeli az adózás előtti eredményt, ami meghaladja az ingatlan tulajdonban tartásának időszakára kiszámított, szokásos eredményt. Ezenkívül a termőföldből átminősített ingatlant tulajdonában tartó társaság tagjánál az adózás előtti eredményt növeli a részesedés értékesítéséből származó árfolyamnyereség szokásos eredményt meghaladó részének kétszerese is. A szokásos eredmény: az ingatlan vagy a részesedés bekerülési értéke 0,3 százalékának és a tulajdonban tartás napjainak szorzata.

Lekötött tartalék

Csökkenti az adózás előtti eredményt a jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág (a bejelentett immateriális jószágot ide nem értve) értékesítéséből, nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként történő kivezetéséből származó eredménynek az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összege. A lekötött tartalékot a lekötés évét követő három adóévben jogdíjbevételre jogosító immateriális jószág megszerzésével lehet feloldani, ha pedig a felhasználás nem jogszabályszerű, akkor utána társasági adót és késedelmi pótlékot is fizetni kell.

Alultőkésítés

2012-től az alultőkésítési ráta számításakor a kapcsolt vállalkozással szemben fennálló követelések szokásos piaci kamatát ugyancsak figyelembe kell venni akkor, ha a transzferárszabályok alkalmazása miatt az adózó az adózás előtti eredményét a szokásos piaci kamat összegével csökkentette. Így az ingyenes, kapcsolt fél által nyújtott kölcsönállomány is leronthatja az alultőkésítési arányt, még akkor is, ha az adózó ezzel összefüggésben nem számol el kamatot az eredménye terhére.

Transzferár-szabályozás

A transzferárszabályokat nem szükséges foganatosítani az adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügyletre, de továbbra is alkalmazni kell az adózó és külföldi telephelye közötti ügyleteknél, ha a vonatkozó adóegyezmény alapján az adózónak a társasági adóalapját úgy kell módosítania, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet.

Adóelőleg-fizetés az evából kilépő adózóknál

Az adózó az eva-alanyisága megszűnését követő 60 napon belül köteles az esedékességi időre eső összeg feltüntetésével bevallani az eva-alanyisága megszűnését követő naptól az adóévet követő hatodik hónap utolsó napjáig számított időszak valamennyi teljes naptári negyedévére vonatkozó társasági adóelőleget. Ezt a negyedév utolsó hónapjának 10. napjáig egyenlő részletekben kell megfizetnie. Az adóelőleg összege az eva-alanyiság megszűnésének adóévében elszámolt

• összes bevétel 1 százaléka, ha az evás adóév időtartama 12 hónap volt;
• egyéb esetben az összes bevételnek a működés naptári napjai alapján 12 hónapra számított összegének 1 százaléka.
  

Korábban az eva-alanyiság megszűnését követő első társasági adóévre vonatkozó bevallás alapján kellett adóelőleget fizetni.

Fejlesztési adókedvezmény

2012-től az adópolitikáért felelős miniszter határozata helyett a Kormány engedélye szükséges a jelen értéken 100 millió eurót meghaladó, elszámolható költségű beruházás esetén igénybe vehető fejlesztési adókedvezményhez. A kérelmet továbbra is az adópolitikáért felelős miniszterhez kell benyújtani, aki a kérelmet 90 napon belül terjeszti a Kormány elé.

Megszűnő adókedvezmények

Megszűnik a K+F tevékenység bérköltségéhez és a szoftverfejlesztő bérköltségéhez kapcsolódó adókedvezmény azzal, hogy a kis- és középvállalkozásnak minősülő adózó utoljára a 2014. évi adóév utáni adóból veheti igénybe a korábban fel nem használt adókedvezményt.

Elismert költség

A reprezentáció és az üzleti ajándék címén személyi jellegű, egyéb kifizetésként elszámolt juttatás ismét elismert költség a társasági adóban.

Visszakerült a törvénybe a korábbi adományfogalom, amivel összefüggésben a törvény az elismert költségek között nevesíti a közhasznú, kiemelkedően közhasznú szervezetnek a közhasznú tevékenysége támogatására, illetve az egyháznak meghatározott tevékenysége támogatására, továbbá a közérdekű kötelezettségvállalás céljára nyújtott támogatást.

A visszafizetési kötelezettség nélkül adott támogatás akkor is elismert költség, ha annak nyújtása jogszabályon alapul.

Elismert költség lesz továbbá az adózó által átvállalt kamarai tagsághoz kapcsolódó tagdíj összege is, ha az kötelező kamarai tagsághoz kapcsolódik.

A Hírlevél tájékoztató jellegű általános információkat tartalmaz. A benne foglaltak ezért nem tekinthetőek szakmai tanácsnak vagy döntést megalapozó, teljes értékű információnak. Jelen tájékoztatás - jellegéből adódóan- nem terjedhet ki minden részletre, különösen egy-egy adott ügylet minden körülményére. Bár a Hírlevél készítésekor teljes körültekintésre törekedtünk, az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget!