Transzferár nyilvántartás, 2012. évi szabályváltozások

A 2011-ben elfogadott jogszabály-módosítások következtében 2012. január 1-jétől a transzferár nyilvántartásra vonatkozó szabályok számos ponton módosultak. Általánosságban elmondható, hogy a transzferár nyilvántartási kötelezettség teljesítése sok tekintetben kisebb terhet fog róni az adózókra, ugyanakkor az ezzel összefüggő szabályok megsértése esetén súlyosabb szankciókra kell számítani a jövőben.

Alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások
Az egyik legjelentősebb egyszerűsítés, hogy bevezetésre került az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások fogalma. Alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatásnak azok az alacsony kockázattal járó, rutinjellegű szolgáltatások minősülnek, amelyeket a szolgáltatást nyújtó nem főtevékenység keretében nyújt, és közvetlenül nem kapcsolódik az igénybe vevő kapcsolt vállalkozás üzleti tevékenységéhez, ugyanakkor az igénybevevő számára gazdasági, üzleti értékkel bír.  A szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről szóló 22/2009. (X.16.) PM rendelet (a továbbiakban:”PM rendelet”) felsorolja, hogy jellemzően mely szolgáltatások tartoznak ebbe a körbe (pl.: különböző informatikai, adminisztrációs, oktatási, jogi szolgáltatások stb.).

Amennyiben a fenti szolgáltatások tekintetében a következő feltételek teljesülnek, akkor a korábban az ún. egyszerűsített nyilvántartással megegyező tartalmú dokumentáció készíthető:

• a szolgáltatások általános forgalmi adó nélkül számított értéke szokásos piaci áron, az adott adóévben nem haladja meg a 150 millió forintot, a szolgáltatást nyújtó adóévi árbevételének 5%-át, az igénybevevő fél üzemi költségeinek, ráfordításainak 10%-át,
• az adózó vállalja, hogy a szokásos piaci árat a költség és jövedelem módszer segítségével határozza meg,
• a felek 3% és 7% közötti tartományba eső haszonkulcsot alkalmaznak,
• az adózó az adóévben vagy a megelőző két adóévben összehasonlítható körülmények között nem nyújtott hasonló szolgáltatást független fél részére, vagy nem vett igénybe független féltől olyan ellenértéken, amely alapján megállapítható, hogy a 3% és a 7% közötti haszonkulcs nem szokásos piaci mértékű.

Alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások esetében, amennyiben belső összehasonlító árra vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, a 3% és 7% közötti haszonkulcs minden bizonyítás nélkül szokásos piaci mértékűnek minősül, így a hangsúly ezekben az esetekben áttevődik a megfelelő költségalap megállapítására.

Dokumentáció készítésére kötelezett tranzakciók körének szűkülése
2011 végéig úgynevezett egyszerűsített nyilvántartást lehetett készíteni azokról a kapcsolt ügyletekről, amelyek általános forgalmi adó nélkül számított értéke szokásos piaci áron az 50 millió forintot nem haladta meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig. 2012-től ezekről az ügyletekről már egyáltalán nem kell transzferár dokumentációt készíteni. Az értékhatár megállapítására vonatkozóan továbbra is él az a szabály, hogy az összevonás tényétől függetlenül a PM rendelet alapján összevonható ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni.

A jövőben szintén nem kell transzferár dokumentációt készíteni azokban az esetekben, amikor egy vállalkozás valamely független féltől igénybe vett szolgáltatást, vásárolt terméket változatlan formában, felár felszámítása nélkül értékesít tovább kapcsolt vállalkozása részére nem főtevékenység keretében.

A PM rendeletben lefektetésre került az a korábbi gyakorlat, hogy ingyenes pénzeszköz átadás esetén nem merül fel transzferár nyilvántartási kötelezettség.

A belföldi illetőségű adózó külföldi telephelye és kapcsolt vállalkozása közötti ügylet esetében az adózás előtti eredményt nem kell, hogy korrigálja a kapcsolt felek között alkalmazott ár és a szokásos piaci ár közötti különbözettel, amennyiben a belföldi illetőségű adózó nemzetközi szerződés alapján a társasági adóalapját úgy módosítja, hogy az ne tartalmazza a külföldön adóztatható jövedelmet. Ezekben az esetekben transzferár nyilvántartást sem kell készíteni.

Végezetül, nem terheli az adózót transzferár dokumentációs készítési kötelezettség az előzetes ármegállapítási kérelmekkel érintett ügyletekről az adóhatóság által hozott határozat érvényességének időtartama alatt.

Angol, német és francia nyelvű dokumentumok
2012-től amennyiben az adózó transzferár nyilvántartását angol, német, vagy francia nyelven készíti el, az adóhatóság nem kötelezheti az adózót hiteles fordítás készítésére.

Ez az új előírás természetesen nem mentesíti az adózót az alól, hogy a kapcsolt ügyleteiről készített transzferár dokumentációk ne tegyenek eleget a PM rendeletben előírt valamennyi kötelező formai és tartalmi követelménynek.  Így továbbra is fontosnak tartjuk Ügyfeleink figyelmét felhívni arra, hogy a külföldi anyavállalatok által készített transzferár nyilvántartásokat a hazai előírások alapján minden esetben felül kell vizsgálni, és szükség esetén ki kell egészíteni.

Szigorodó szankciók
A transzferár dokumentációra vonatkozó előírások ismételt megszegése esetén kiszabható mulasztási bérség mértéke jelentősen emelkedik. Amennyiben az adózó valamely transzferár nyilvántartással összefüggő kötelezettségét ismételten megszegi, az eddigi 2 millió forint helyett, 4 millió forintos mulasztási bírsággal sújtható. Abban az esetben, ha az adózó ugyanazon nyilvántartás vezetését mulasztja el ismételten, az első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal szankcionálható.

A szankciók szigorítása arra enged következtetni, hogy a jövőben az adóhatóság fokozottan fogja ellenőrizni a transzferár dokumentációkat.

Kapcsolt vállalkozási viszony megszűnésének bejelentése
2012. január elsejét megelőzően a kapcsolt vállalkozások tekintetében bejelentési kötelezettség kizárólag a szerződés létrejöttekor terhelte az adózót. Az idei évtől a kapcsolt vállalkozási viszony megszűnését is be kell jelenteni a megszűnést követő 15 napon belül. Amennyiben az adózó bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, 500 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható.

A Hírlevél tájékoztató jellegű általános információkat tartalmaz. A benne foglaltak ezért nem tekinthetőek szakmai tanácsnak vagy döntést megalapozó, teljes értékű információnak. Jelen tájékoztatás - jellegéből adódóan- nem terjedhet ki minden részletre, különösen egy-egy adott ügylet minden körülményére. Bár a Hírlevél készítésekor teljes körültekintésre törekedtünk, az érintett szabályok kivonatos ismertetése, értelmezése miatt nem vállalhatunk felelősséget!